9.rész~ Sokkal jobban foglalkoztatott az, amit Liam mondott.

 -Kész vagy már?! - türelmetlenkedett Zayn.
- Egy pillanat... - s elvégeztem az utolsó simítást is a sminkemen.
Igyekeztem kitenni magamért; Zayn bemutat a bandatagjainak egy kerti parti keretében.
Jó benyomást szeretnék tenni a srácoknak, hisz tudom, hogy mennyire fontosak Zaynnek.
- Kész vagyok! - jelentettem ki diadalittasan.
- Végre.. - morogta Zayn, mire én egy szúrós pillantást vetettem rá. - Akarom mondani gyönyörű vagy.
- Sokkal jobb - nevettem.
- Na, akkor beszéljük át a neveket még egyszer.
- Zayn, tudom ki kicsoda. Már vagy százszor elmagyaráztad. Niall a szöszi, Harry a göndörke, Liam a kigyúrt és Louis a barna hajú selyemfiú.
- Héé, az a selyemfiú 4 évvel idősebb nálad! És van egy csomó tetkója! - állt ki Zayn barátja mellet.
Megforgattam szemeimet, majd az ajtó felé vettem az irányt.
Átsétáltunk Zaynékhez, elvégeztük az utolsó simításokat a kertben, majd vártuk, hogy megérkezzenek a vendégek.
Először Louis érkezett meg, egy barna hajú lánnyal az oldalán.
- Lauren, Ő itt Lou és a barátnője Eleanor. Srácok, a barátnőm, Lauren - mutatott be minket egymásnak Zayn. Kezet fogtunk, majd kialakult a tipikus kínos csend.
Kezdtem egyre kényelmetlenebbül érezni magam, amikor Zayn lelépett Louis-val, én pedig egyedül maradtam Eleanorral.
- Mióta is jártok Zaynnel? - kíváncsiskodott a lány.
- Oh, még csak két hete... Ti Louis-val?
- Mi már egy jó ideje együtt vagyunk... Mondd csak, nem találsz semmi furcsát Zaynben?
- N-Nem. Miért, kéne? - dadogtam.
- Oh, nem, dehogy - mosolygott rám a lány.
Mire gondolhatott? Talán ismeri Zayn 'sötét oldalát'? Nem volt merszem megkérdezni Eleanort, meg időm se, mert megjött a többi vendég.
- Sziasztok! - köszöntem a három srácnak, akik egy öleléssel üdvözöltek.
- Tényleg szép a barátnőd! - bökte oldalba Zaynt Niall.
- El e kezekkel! - nevetett Zayn.
Viccelődtünk, koccintottunk, majd Zayn és Lou eltűntek a konyhába.
Megint kényelmetlen helyzetbe kerültem...
Eleanor telefonált, Niall és Harry pedig beszélgettek. Nem akartam egyedül állni, mint egy hülye, úgyhogy a két fiú felé vettem az irányt. Igen ám, csak közben valami annyira elterelte a figyelmemet, hogy megbotlottam és egyenesen rázuhantam Liamre, akit elég váratlanul ért a dolog, mert velem együtt esett a földre.
- Jaj, sajnálom, nem akartam, csak elbambultam - hadartam össze vissza, miközben megpróbáltam felkászálódni a fiú felsőtestéről.
- Itt meg mi történt? - jött ki Zayn és Lou.
Miközben ők értetlenkedve néztek, addig Harry és Niall a nevetéstől majd' megszakadva ráncigáltak fel minket a földről.
- Ez szép volt, csajszi! - gúnyolódott Harry.
- Mégis mit csináltál te Liamen?! - vont kérdőre Zayn.
- Nyugi. Csak megbotlottam, és úgy döntöttem magammal rántom Liamet, hogy ne essek akkorát - nevettem.
Zayn komor arckifejezéssel visszament a konyhába.
Míg én fájdalomtól sajgó csuklómat dörzsölgettem, észre sem vettem, hogy Liammel csevegni kezdtünk.
Megittunk egy-két koktélt, miközben elmesélt pár cikis sztorit Zaynnről és a többiekről.
- Hé emberek, csak én unatkozom? - kérdezte Niall kaja után.
- Kösz Niall, ez jól esett... - dünnyögte Zayn.
- Bocsi, de uncsi a "buli" - rajzolt macskakörmöket a levegőbe a szőkeség.
- Akkor menjünk valahova! - pattant fel Liam, s már hívott is egy taxit.
Az egyik legdrágább bradfordi szórakozóhelyre mentünk. Még sose voltam itt - nem véletlen-.
A bejárat előtt még mindig kígyózott a sor, pedig bőven nyitás után mentünk. Zayn megfogta a kezem, s elindult a bejárat felé, mit sem törődve a sorral. A fiúk követtek minket, közben pedig páran bekiabálták, hogy " One Direction". Egy eltökélt rajongó megragadta Zayn kezét, és autógramot követelt. Zayn egy erőteljes mozdulattal megrázta karját, hogy elszakítsa magát a lánytól, de alábecsülte erejét, és alkarja egyenesen a lány arcának csapódott.
- Zayn! - kiáltottam fel rémülten.
- Basszameg! - káromkodott idegesen. - Sajnálom.
- Semmi baj! - mondta a lány, mosollyal az arcán. - Emberek, megütött Zayn Malik! - futott el boldogan.
Zaynnel egymásra néztünk, majd kitört belőlünk a röhögés. Hogy lehetnek ennyire elvetemültek a rajongók?! Engem nem érdekelt volna, hogy Zayn Malik volt e vagy sem, biztos kérdőre vontam volna, hogy hogy merészel megütni, mégha véletlen is volt.
Időközben már az ajtóhoz értünk, ahol két gorilla állt. Zayn köszönt az egyiknek, mintha legjobb haverok lennének, majd lazán besétáltunk.
Odabent alig lehetett látni a cigifüsttől. Érthető, miért szereti Zayn ezt a helyet...
Nekem viszont felfordult a gyomrom a tömény szagtól, így mielőbb ki akartam szabadulni. Tíz perc múlva egy ajtót pillantottam meg a terem másik végébe.
- Egy pillanat és jövök - szóltam Zaynnek, s már ott sem voltam.
Átverekedtem magam a tömegen, majd megkönnyebbülve nyitottam ki az ajtót.
Csodálatos érzés volt, ahogy megcsapott a hűvös, friss, éjszakai levegő.
Egy kis sikátorban találtam magam, egy kuka társaságában. Nem volt ott semmi más, csak egy régi lámpa fénye pislákolt. Gondolom ez a hátsó bejárat, vagy valami olyasmi.
Miután kellően kiszellőzött a tüdőm, vissza akartam menni, de az ajtó nem nyílt.
- Francba - káromkodtam.
Elkezdtem dörömbölni, ordibálni, de mindhiába. A benti zene milliószor hangosabb volt az én kétségbeesett kiáltásaimnál.
Körbenéztem, annak reményében, hogy valahogyan kijuthatok innen. A kis sikátor végén kerítés magasodott, rajta egy kapuval. Esélytelen volt, hogy átmásszam azt a kerítést, viszont remény csillant meg a szemeimben; hátha a kapu nyitva van.
Összeszorított szemekkel nyomtam le a kilincset, de mindhiába; zárva.
Mivel más választásom nem volt, leültem a piszkos földre, és vártam, hátha eszébe jutok valakinek...

Úgy fél óra telhetett el, amikor az épületbe vezető ajtó kinyílt, majd egy ismerős alak lépett ki rajta.
- Az ajtó! - pattantam fel.
- Mi van az ajtóval? - értetlenkedett Liam.
- Nem lehet kinyitni!
- Dehogy nem! - mondta a fiú nevetve, s nemes egyszerűséggel lenyomta a kilincset, de az nem mozdult. Összeráncolt szemöldökkel nézett rám.
- Itt ragadtunk - sóhajtottam, s visszaültem a "helyemre".
Liam még pár percig körözött, hátha talál valami menekülési útvonalat. Mikor belátta, hogy felesleges, lehuppant mellém.
- Mióta vagy itt? - kérdezte.
- Nem tudom. Talán egy órája... Azt hittem előbb eszébe jutok Zaynnek vagy valakinek... - húztam el a szám.
- Hát... azt ne várd, hogy Zaynnek most valami is eszébe jut...
- Részeg, igaz? - sóhajtottam.
- Nem, kivételesen nem. De elég jól mulat...
- Nélkülem  - tettem hozzá.

Az éjszakai levegő lehűlt; az hideg aszfalt és a téglafal sem nyújtott meleget.
Reménykedtem, hogy Liam egy gentleman módjára rámteríti a pulóverjét, de ezzel volt egy kis gond: nem volt pulóverje. Egy szál kockás ingben ült mellettem.
- Ezt nem hiszem el. Egy órája már biztos itt ülünk. Senkinek sem hiányzunk?!
- Ezek szerint nem - nevetett fel keserűen Liam.
- Persze.. ők buliznak egy jót, mi meg szétfagyunk egy kuka mellet.
- Fázol? - kérdezte nevetve Liam.
- Igen - biggyesztettem le ajkaimat, mire a fiú felpattant mellőlem, kigombolta ingét, majd rámterítette.
Mintha mi sem történt volna, félmeztelenül visszaült mellém.
Én kicsit kényelmetlenül éreztem magam, de mivel Liamen nem látszott a zavar egyik jele sem, próbáltam én is ezt a látszatot kelteni.
- Mióta ismered Zaynt?
- Cirka 15 éve... - válaszoltam.
- Olyan fura, hogy Te is régóta ismered, viszonylag Mi is, mégis csak most találkoztunk.
- Én Zayn is csak jó esetben fél évente láttam...
- Tényleg?! De miért?  - értetlenkedett Liam.
- Én is ezt kérdezem... Talán nem volt kíváncsi rám, vagy nem érdekeltem. Nem tudom.
- Liam, kérdezhetek valamit? De ígérd meg, hogy őszintén válaszolsz - törtem meg a csendet pár perc után.
A fiú bólintott, én pedig feltettem azt a kérdést, amely már oly' rég óta foglalkoztatott.
- Zayn milyen volt az előző barátnőivel?
A kérdésem hallatára Liam arcán meglepődöttség tükröződött, de válaszolt:
- Nem tudom. De komolyan. Egyiket se mutatta be így, mint téged. Sőt, volt, hogy a médiától tudtuk meg, hogy van barátnője...
- De hallottam, hogy az előző barátnője ott volt egy csomó koncerteteken. Mindenki a tökéletes párosként emlegette őket. Miért szakítottak? - kíváncsiskodtam.
Miközben feltettem kérdésem, Liam arcát figyeltem. Szemöldökét fájdalmasan összevonta, majd a földet kémlelete.
- Liam, kérlek, mondd el.
- Zayn megütötte Őt. A lány megcsalta, ráadásul Zayn rajtakapta őket... Képzelheted, mennyire feldühödött.
Elképedtem Liam válaszán. Eddig is tartottam Zayntől, de nem gondoltam volna, hogy odáig süllyed, hogy egy nőt üt meg.
- Nem akartalak megijeszteni... A francba is, miért nem tudom tartani a szám? - idegeskedett Liam.
- Eddig is tudtam Zayn "sötét oldaláról" - mondtam félénken.
- Ugye nem tett veled semmit? - aggódott a fiú.
- Nem... Csak pár karcolás. Saját magába több kárt tett, na meg a berendezésbe.
- Nem tudom, miért ilyen... Mikor még X-factorosok voltunk,egy félénk kisfiú volt. De gondolom nem kell bemutatnom Zaynt.
Fejemet a falnak döntöttem egy hatalmas sóhaj kíséretében.
Sokat beszélgettünk Liam-el; róla, rólam, Zaynről...


- Mi a szart csinálsz itt ember?! - ordította Zayn amint megpillantott minket.
- A barátnőddel voltam, míg te tök jól szórakoztál!
 - És még van képed bevallani... - s már csattant is az első pofon Liam arcán.
A fiú arcához kapott, majd hátrált két lépést. Nem az ütés ereje miatt, hanem lesokkolta, hogy barátja tette ezt.
- Képes voltál lefeküdni a barátnőmmel?! Milyen ember vagy te! - s már csattant volna a második ütés, de Liam egy könnyed mozdulattal megfogta Zayn kezét.
- Ne merészeld még egyszer - mondta kimérten.
- És még neked áll feljebb?! Te szemétláda! - s kirántotta kezét.
- Zayn! Nem ütheted meg! - álltam Liam elé.
- Egy nőnek kell megvédenie? - nevetett fel gúnyosan Zayn.
Egy mozdulattal a földre lökött. Féltem Zaynről. Nem volt ittas, így tettét nem magyarázhatja ki semmivel.
Remegve figyeltem az eseményeket.
Már lendítette karját, mikor Liam gyomorszájon térdelte.
Zayn erőtlenül rogyott térdre.
- Ezt még megbánod, Payne - sziszegte fogai közt.
Liam megvetően nézett rá.
- Hogy gondoltad, hogy bármit is csinálnék a barátnőddel? Ilyen barátnak gondolsz?
- Ott ültetek egymás mellet, te félmeztelenül. Mégis mi a francot gondolhattam volna?!
Liam megrázta a fejét, majd felszedett a földről.
- És most Mr. Nagyokos Malik, hogyan fogunk kijutni innen? - vonta kérdőre Zaynt.
- Kinyitom az ajtót, és szépen besétálunk - mondta Zayn lassan, artikulálva, mintha hülyék lennénk.
Liammel felröhögtünk.
Zayn oda ment az ajtóhoz, de az szokás szerint nem nyílt.
- Mi a franc van?! - szitkozódott.
- Látod, ezért maradtunk idekint - mondtam.
- Hát... izé... bocs, Liam - mondta Zayn a földet nézve.
- Itt van a mobilod? - kérdezte Liam figyelmen kívül hagyva Zaynt, aki válaszul bólintott. - Akkor hívd fel Niallt vagy Harry-t, hogy nyissák ki az ajtót.
Zayn követte Liam utasításait.
- Harry mindjárt jön - mondta.
Kitárta karjait, majd kérlelően nézett rám. Már épp megindultam volna felé, mikor megtorpantam. Eszembe jutott, amit Liam mondott. Meg az alig 10 perce történt "verekedés"....
Zayn látva tartózkodásomat, megint szitkozódni kezdett:
- Kellenek a nők a fenének. Csak a gond van veletek!
- Nem beszélhetsz így senkiről! Főleg nem Laurenről! - förmedt rá Liam.
Zayn gúnyosan felnevetett.
- Srácok, hát ti? - tört ki a nevetésben Harry, mikor kinyitotta az ajtót.
Szegény fiú nem tudta, miért vagyunk mindannyian olyan komorak, így az ő arcáról is lefagyott a mosoly.
Kivonultunk a szórakozóhelyről, elköszöntünk a többiektől, majd hazafelé vettük az irányt.
- Sajnálom - motyogta Zayn.
Kettesbe sétáltunk a sötét utcákon. Még mindig Liam inge volt rajtam. Zaynnel kéz a kézben sétáltunk, de mégsem éreztem azt, hogy összetartozunk.
- Nagyon haragszol rám, ugye? - állt meg előttem.
Mutató ujjával megemelte állam. Még magassarkúban is fel kellet rá néznem.
Zayn válaszra várva állt előttem. Nem haragudtam rá, mert tényleg félreérthető volt a helyzet, de tény, hogy túlreagálta a dolgot. Sokkal jobban foglalkoztatott az, amit Liam mondott. De nem mondhattam el, mert azt Liam bánta volna.
Válasz helyett csak megcsóváltam a fejem, mire Zayn szorosan magához ölelt.

Sziasztok!
Csak pár sor erejéig akarom rabolni az időtöket.
Nagyon-nagyon hálás vagyok Nektek.♥
Majdnem 10.000 megtekintés, 34 feliratkozó, csupán 9 rész alatt....
Tudom, ez másnak nem nagy dolog, de én nagyon örülök neki.
Köszönöm, hogy olvastok. Nélkületek nem tartanék itt.♥